Igemagyarázat - Harmat Kiadó

James Paul közérthető nyelven megírt könyvében megvizsgálja a menny és a föld szétszakadásának, majd újraegyesítésének bibliai történetét, és feltárja az igazságot arról, mekkora jelentőséggel bír mindez már itt és most a számunkra. A menny nem „valahol odaát” van, sokkal inkább a valóság egy dimenziója.

Ki ne vágyna szabad és teljes életre?  

A Kolossébeliekhez írt levelében Pál apostol rámutat, hogy a szabadság és a teljesség egyedül Krisztusban érhető el. Aki Krisztust befogadja, annak Őbenne kell növekednie, és ezért nincs szüksége semmi „többre”, hiszen általa mindent megkapott.

Hogyan élhetünk Istennek tetsző életet ellenséges környezetben? Mit jelent a keresztény szabadság, és mi a törvény szerepe az életünkben? Honnan tudhatjuk, hogy kit fogadjunk el a különböző tanításokat hirdető vallási tekintélyek közül? Ezek a kérdések és a Pál által kifejtett alapelvek ma is érvényesek, hiszen Jézus Krisztuson keresztül juthat el korunk embere is Istenhez.

Pál apostol erre akarja bátorítani Timótheust: a célra nézz! Érdemes kitartani. Timótheus, téged Isten azzal a kiváltsággal ajándékozott meg, hogy embereknek az evangéliumot hirdetheted. Hogy miközben beszélsz, sokan rádöbbennek arra: Isten őket is örök üdvösségre hívta el, és örök dicsőséget kapnak majd. Ez mindent megér. Ezt a szolgálatot csak úgy lehet végezni, hogy közben egy sor kellemetlenség, gúny, megaláztatás, hátratétel stb. ér. Ez vele jár.

Egyre nehezebb lesz a helyzetük azoknak, akik az evangéliumot hirdetik, de embereket a halálból az életre segíteni - van ennél nagyobb dolog? Abba ne hagyd, fel ne add! A célra nézz!

Az 1. század keresztyéneinek - az üldözések miatt is - nagy szükségük volt arra, hogy megalapozott reménységük legyen Jézus Krisztusban. Most, a 21. század sokféle fenyegetettsége közt is nagy szükségünk van erre. Ezért próbáltuk a Jelenések könyvének akkori üzenetét a mai korra alkalmazni, törekedve arra is, hogy a nehezen érthető jelképek világosabbá váljanak. Célunk „hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk”.

Mi is a hegyi beszéd? Egy idealista valóságtól elrugaszkodott ábrándja? A mennybe való bejutás feltételeit elénk táró követelményrendszer, vagy magától értetődő erkölcsi elvek gyűjteménye? Ki ez a Jézus, és honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy áldást osszon és feltétlen engedelmességet követeljen? A szerző ezekre és más kérdésekre választ keresve elemzi végig a bibliai szöveget.

A zsidó nép honfoglalását és letelepedését szabályozó könyv milyen mondanivalót hordozhat a ma embere számára? Raymond Brown kiemeli azokat az örök és egyetemes elveket, amelyek a mai családi, társadalmi és üzleti élet erkölcsiségének alapjául is szolgálnak. Mózes ötödik könyvének alapos megértése gazdagítja a mindenható, törvényadó és gondoskodó Istenről alkotott képünket, rávilágít arra, hogy folyamatosan rászorulunk az Ő ígéreteire, végezetül pedig arra a Krisztusra mutat, aki szerette, élte és magyarázta e könyv tanításait. A Biblia Ma sorozat legújabb kötete.

Dániel könyvének fő üzenete, hogy Isten a nehéz helyzetekben sem hagyja el népét. Az ismert ószövetségi könyv bizonyos részletei mindig is népszerűek voltak, de mit kezdjen a modern olvasó Dániel titokzatos próféciáival? Vajon miránk is vonatkoznak? Ronald S. Wallace e nehéz kérdésekre keresi a választ.

Isten célja nemcsak az egyéni megváltás, hanem a megváltottak szent közösségének elhívása. Isten szándéka szerint a hívők közösségét „elidegenedés és megosztottság helyett egység és megbékélés, gyűlölet és viszály helyett szeretet és békesség” jellemzi. Tagjainak pedig azért kell küzdeniük, hogy ez megvalósulhasson.

„Ennek a könyvnek a megírása felejthetetlen utazás volt. Felemelkedtem a mennybe, láttam Isten dicsőségét, és azóta más szemmel tekintek erre a világra” – vallja a szerző, és erre az utazásra hívja az olvasót is, hogy megismerje Isten nagyszerű terveit ezzel a világgal.

A Timóteushoz írt második levél az idősödő apostol „szeretett fiára” hagyott testamentuma. A szelíd természetű, visszahúzódó, gyengélkedő Timóteushoz intézett üzenetből erőt meríthetnek mindazok a fiatal vezetők, akik hozzá hasonlóan alkalmatlannak érzik magukat feladatukra.

Hogyan állhat helyt Krisztus egyháza a századvég elvárosiasodott, elidegenedett társadalmában, a szabadjára engedett szexualitás és az etikai relativizmus korában? Pál apostol sorra veszi a korinthusi gyülekezet nehézségeit a pártoskodástól és a paráznaságtól kezdve egészen a keresztény szabadsággal való visszaélés, a gyülekezeti fegyelem és a lelki ajándékok kérdéséig.

John Stott együttérzően ecseteli e két fiatal gyülekezeti vezető helyzetét. A levelek teológiai és etikai tanítását elemezve a szerző felveti és az Ige iránt tanúsított alázattal válaszolja meg a nehéz kérdéseket is, az univerzalizmustól kezdve az egyházvezetés problematikáján át az asszonyok istentiszteleti szerepéig.

Jeremiás könyvében egy nemzet tragédiája elevenedik meg. Bár a nép nem menekülhetett meg az ítélettől, az elfeledett mózesi törvény újrafelfedezésével az egész világ jövője más irányt vett. Derek Kidner elgondolkodtató hasonlóságokat tár fel saját zűrzavaros korunk és a tárgyalt ószövetségi időszak között.

Korunkban, amikor az egyházak és az egyes emberek életét gyakran szélsőségesség s az ebből következő széttöredezettség jellemzi, meg kell hallanunk Istennek azt a János leveleiben adott felszólítását, hogy – megalkuvás nélkül – összekössük az igazságot és a szeretetet. Ezek „végső bizonysága a Krisztus képére való fokozatos átalakulásunk”.

A Biblia ma sorozat e kötete azt elemzi, hogy miként kezeli Jób könyve az emberi szenvedés és hit nagy kérdését. Megerősíti bizalmunkat az élő Istenben, aki mindentudó, mindenható és végtelenül jó – de nem szorítható gondolkodásunk keretei közé.

John Stott vallomása szerint a Római levél egész keresztény életútját végigkísérte. Stott Pál e levelének a hitvallásjellegét hangsúlyozza, mely a Jézusban nyert szabadság jó hírét közvetíti. Ez a szabadság Isten és az emberek szeretetére és szolgálatára szabadít fel, és képes győzni az etnikai konfliktusok, a bűn sötétsége és az emberek közötti elidegenedés felett.

Minden ember életében meghatározó tényező gyermekkora, neveltetése, kora és környezete. József története viszont azt mutatja, hogy az emberi élet mindezeken túlmenően Isten örök tervébe illeszkedik. Ma is, ugyanúgy, mint József korában, küldetését csak az az ember töltheti be, aki kijárja Isten iskoláját.

Lehet-e egy imádságot magyarázni? Szabad-e a Miatyánk mondatait elemezni? Amikor Jézust arra kérték a tanítványai, hogy tanítsa őket imádkozni, nem azt mondta a Miatyánk szövegéről, hogy ezt imádkozzátok, hanem hogy így imádkozzatok – érvel a szerző az Úr imádságát részletesen elemző igehirdetéseit csokorba gyűjtve.

A testi-lelki gyógyulás reményét villantja fel a szép ószövetségi történet Naamánról, a szíriai sereg „vitéz hős, de leprás” fővezéréről. Nincsen gyógyulás és megújulás a betegség elismerése nélkül: az a menthetetlen, aki nem szorul segítségre – üzeni a gyógyíthatatlannak hitt parancsnok csodája.

Az a tömör igazságcsokor, amelyet Tízparancsolatként ismerünk, nem avul el az idő múlásával. Sőt mintha egyre nélkülözhetetlenebb lenne az emberi együttélés problémáira, valamint az erkölcsi élet kérdéseire nézve.

Lehet-e bármi újat mondani Jézus talán legismertebb példázatáról? A bevett magyarázatok a lázadó fiatalabb fiú bűnösségét szokták hangsúlyozni, ám a híres New York-i lelkipásztor szerint Jézus ismert példázatának igazi címzettje a mindenkori „idősebb testvér”, a kegyes gyülekezeti tag, aki sokkal inkább elveszett, mint a lázadó fiatalabb. Saját jósága, törvénytisztelete vakítja el; betegsége, mivel nincsen tudatában, halálos lehet. Elsősorban az önigazult hívőnek kell meghallania az evangéliumot, mely nem más, mint az Atya meghívása szeretetének ünnepére.